„Két hét múlva örökké?”

„A Nemzetközi Energiaügynökség nagyszabású, politikai szintű konferenciát tartott Londonban az elmúlt hét végén, amely mérföldkövet jelentett az európai energiapolitikai tervezés szempontjából. A rendezvényen Ursula von der Leyen bejelentette, hogy a Bizottság két héten belül a bemutatja azt a cselekvési tervet (»roadmap«), amely révén ki kívánnak váltani minden orosz fosszilis energiahordozót. Keir Starmer brit miniszterelnök egyidejűleg azt tette világossá, hogy a tiszta energiákba történő befektetéseket többé nem klímapolitikai, hanem nemzetbiztonsági és szuverenitási szempontból tartják alapvető fontosságúnak.

Volt évekkel ezelőtt az ELMŰ-nek egy reklámszövege, amely úgy szólt, hogy »ha áram van, minden van«. Bár a megállapítás igazságtartalmával nem nehéz vitatkozni, mégis kétségtelen, hogy villamos energia nélkül a modern ember, s a modern állam nem létezhet. Az energia biztonságos, kiszámítható és megfizethető rendelkezésre állása a jól ismert Maslow-piramis legalsó lépcsőfokán foglal helyet: nem mellőzhető, nem megkerülhető és nem helyettesíthető. Energiának egészen egyszerűen lennie kell, s ebben semmi meglepő nincs is. Az elmúlt évek energetikai-energiapolitikai tárgyú konferenciáin ez a megállapítás, illetve az a »felismerés«, hogy Európa az orosz eredetű fosszilis energiahordozóknak kiszolgáltatott, rendszeresen el is hangzott. Régóta világos, hogy az, ami felértékeli és geopolitikai fegyverré teszi az energiát, aki földrajzi-történelmi adottságai okán importra szorul, annak számolnia kell azzal, hogy az energiabeszerzés többé nem pusztán kereskedelmi-üzleti kérdés, hanem szuverenitási és állami-politikai cselekvőképességi alapvető elemmé vált. A most lezajlott konferencia jelentőségét ezért nem ez a megállapítás, hanem az adta, hogy az Európai Bizottság és brit kormány határozott jelzést tett az ebből következő lépés – azaz a kiszolgáltatott helyzetre adható és adandó válasz – kapcsán.

A találkozón Starmer miniszterelnök elmondta, hogy az Egyesült Királyságban az elmúlt, több, mint fél évszázadban bekövetkezett gazdasági visszaesés mögött minden második alkalommal a fosszilis energiahordozók piacán bekövetkezett sokkok álltak. A helyzetet pedig úgy lehet véleménye szerint kezelni, hogy az energiát kiszolgáltatottságból erősségé teszik. Ennek eszköze pedig az, hogy nagyszabású befektetéseket és fejlesztéseket tervez a megújuló energiák területén. Beszédéből kitűnően úgy gondolja, e technológiák előtérbe helyezése többé nem klímapolitikai szempontból bír jelentőséggel: azoknak már nem a globális felmelegedés lassítása a célja, hanem nagyon is politikai fontossága van, mégpedig az elemi ellátásbiztonság (»Energy security is national security.«). Illetve megjelenik egy másik, mögöttes cél is: az ipari teljesítőképesség és a brit gazdasági erő meg-, illetve visszaszerzése. Ennek érdekében a Downing Street egy 300 millió angol fontos pénzügyi csomagot indít, amellyel az Egyesült Királyságban tiszta technológiákba befektetni hajlandó gazdasági-ipari szereplőket kívánja mozgósítani.”

Nyitókép: SEBASTIEN BOZON / AFP 

***